Életem első könyvajánlóját egy többrészes könyvsorozatról, a Percy Jackson – könyvekről írom, amolyan kedvcsinálóként az egész sorozat elolvasásához. Ezt a könyvsorozatot egyébként legfőképpen az olyan embereknek ajánlom, akiknek van képzelőerejük, szeretik a fantasyket és vágynak egy izgalmas hőssztorira.
Elsősorban ismertetem a történetet röviden: Percy Jackson egy rendkívül problémás, 12 éves gyerek (legalábbis a regény kezdete előtti tudomásáig), akit eddig minden iskolásából eltanácsoltak. A fiú egyébként diszlexiás, hiperaktív – ahogy ma mondanánk, tipikus ADHD-s eset. A történet kezdetén éppen egy New York-i, problémás diákok számára létrehozott intézmény, a Yancy Akadémia tanulója. A legelső gikszer az osztálykiránduláson üt be, ahol a múzeumlátogatás kellős közepén kísérőtanára (a matektanár, ki más...) szörnyeteggé változik, és megtámadja őt. Az incidens után mindenki egyértelmű véleménye az, hogy soha nem is létezett ez a bizonyos tanár, hanem mindig is egy másik személy tanította nekik a matekot, akiről Percynek fogalma sincs, hogy kicsoda. (A fiút aztán a tanév végén eltanácsolják az intézetből.) Percy már ekkor sejteni kezdi, hogy koránt sincs minden rendben körülötte, és ebben tulajdonképpen igaza is van, hacsak nem mondható szokványosnak az, hogy valaki egy görög isten egyenes ági leszármazottja, pontosabban gyereke.
Legjobb barátjától, Grovertől (aki igazából egy szatír) Percy megtudja, hogy ő valójában egy ,,félvér”, vagyis félig isten, félig pedig embergyermek. A történet ezután még izgalmasabbá válik: a fiú hazautazik a nyárra, és édesanyjával épp indulni készülnek a szokásos nyári vakációjukra, ám az nem úgy sikerül, mint ahogyan eltervezték: vihar támad, váratlanul betoppan Grover, mint Percy védelmezője, majd édesanyjával együtt mindhárman menekülőre fogják a kocsijukkal, a Minotaurusz ugyanis üldözőbe veszi őket. Az édesanya úgy dönt, nem halogatja tovább, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie: elmenekíti fiát a félvér táborba, ami egy kifejezettem a hozzá hasonló félistengyerekek számára létrehozott hely. A szörny megöli Percy anyját, csak ezután sikerül legyőzni őt. Ez nemcsak Percy, hanem Grover számára is tragédia, mivel Grover Percy védelmezője, az ő feladata lenne megvédenie a fiút az ilyen veszélyektől - kemény büntetésre számíthat az ifjú szatír.
A táborban Percy aztán ismételten találkozik volt osztályfőnökével, ám kiderül, hogy a tanár valójában kentaur, a neve Kheirón. A táborban minden isten gyermekeinek külön háza van. Mivel Percy nem tudja, melyik isten az apja, mert még nem nyilvánította ki, ezért az átmeneti házba kerül, ahol a mentora Luke lesz, Hermész fia. Szintén barátságot köt Annabeth-szel, Pallasz Athéné istennő lányával. A fiú nagyon jól érzi magát a táborban. Egyik este aztán, amikor számháborút játszanak, Percy édesapja, Poszeidón kinyilvánítja magát: a fiúnak innentől kezdve már nincsenek kétségei édesapja kiléte felől. Bár a fiú szeret a táborban lenni, mégsem maradhat ott sokáig, ugyanis azzal vádolják, hogy ellopta Zeusz főisten villámát, tehát ha életben akar maradni, valahogy vissza kell szereznie azt.
Közben a táborban Percynek megjelenik Hádész egy tűzben. Az isten közli vele, hogy nála van az anyja az alvilágban, és ha vissza akarja kapni élve, akkor oda kell neki adnia a villámot. Percy elhatározza, hogy lemegy az alvilágba, és tisztázza a helyzetet Hádésszal: a villámot nem ő lopta el, így hát visszaadni se tudja. Ahhoz, hogy az alvilágból épségben vissza tudjon térni, meg kell szereznie Perszephoné gyöngyeit, mert csak ezek vezethetik ki onnan. De vajon sikerül mindezt véghez vinnie a fiúnak? Szerencséjére vannak bajtársai: Grover és Annabeth végig ott állnak mellette, és támogatják őt (igaz, Annabeth-szel nem mindig jönnek ki jól).
A könyv világszerte óriási sikert aratott, már kilenc kiadásban jelent meg, igazi bestseller a fantasy könyvek között. Készült belőle film is, de ha jót akartok magatoknak, akkor azt inkább ne nézzétek meg… Elvileg hamarosan forgatnak belőle egy sorozatot is, de arról is halottam már egy-két fura dolgot, remélem, azért az jobb lesz. A könyvsorozatnak további 6 folytatása van: A szörnyek tengere, A titán átka, Csata a labirintusban, Az utolsó olimposzi, az utolsó kettő pedig csak kiegészítő kötet, ezek a Percy Jackson és a görög istenek, és a Percy Jackson görög hősei. Szerintem érdemes sorrendben haladni velük, mert úgy lesz logikusan átlátható és érthető a sztori, de ez csak az én véleményem. Egyébként a részek történetei kapcsolódnak egymáshoz, kronologikusan követik egymást.
Összeségében számomra nagyon jó olvasmányélmény volt ez a könyv és maga a könyvsorozat is. Tetszett az író, Rick Riordan stílusa, és a karakterek jellemfejlődése is. Roppant érdekes megoldás, hogy a diszlexiát átkeretezi a szerző, és ez a részképességzavar a regényvilágban a félistenség egyik csalhatatlan bizonyítékaként jelenik meg: az ógörög iratok betűi nem táncolnak Percy szemei előtt, csak a latin betűk. A történetvezetés pedig zseniális, nincs egy unalmas pillanat az egész könyvben. Járulékos előnye, hogy az ember észrevétlenül szívja fel magát görög mitológiával, úgyhogy sosem lesz problémája többé magyarórán azzal, melyik görög isten kicsoda. Viszont Riordan nemcsak hogy áthelyezi a 21. századba a komplett görög mitológiai apparátust, hanem még a helyszínen is csavar egyet: az isteneket az Olümposszal együtt Amerikába költözteti. Így érthető, hogyan lehet Poszeidónnak is egy New York-i srác a fia.
Ha ezek alapján megtetszett a könyv, mindenképpen javaslom, hogy olvasd el, sőt akár az egész könyvsorozatot is!
Agócs Marcell, 8. A