A szerdai nap valószínűleg sokaknak ezt jelentette: Hála az égnek, már csak egy nap és szünet. Igaz, hogy csak 6 nap (ami sajnos nem elég ahhoz, hogy a diákok és a tanárok kiheverjék a második félév fáradalmait), de azért ez is több, mint a semmi. Azért is hálát adhatunk, hogy ezt az utolsó napot nem tanulással, hanem pihenéssel tölthettük.
A reggeli áhítat után rögtön a lovak közé csaptunk, ugyanis megtartottuk az osztályok közötti énekversenyt. A harmadik hely a 12.B-é, a második pedig a 11.B-é lett. A hagyományőrző versenyt a 7.A osztályosok nyerték meg! (Innen is gratulálunk az osztályoknak!)
Ezután meghallgathattuk Csákai László előadását az énképről és annak esetleges torzulásáról. Bízom benne, hogy beszélgetéseket tudott elindítani ebben a témában, hiszen ez a kérdés a mi korosztályunkat foglalkoztatja leginkább.
Ezután közös énekléssel töltöttük az időnket. A refi dicsőítő csapatának (Szakál Ági, Gál Anna, Retkes Bálint, Lévai Gábor és Sulics Barnabás) közreműködésével dicsőítettük Istent. Megtapasztalhattuk, hogy mekkora erővel bír, ha közösen szólítjuk meg az Urat.
Ezután mindenki elment az általa választott programra, amelyekről részletesen ITT olvashattok.
Érződött ezen a napon, hogy főként a húsvétra való hangolódásról szólt. A legtöbb fakultatív program is a hittel és az Istennel való kapcsolattal foglalkozott. Azt gondolom, hálásak lehetünk, hogy tanáraink időt és energiát fektettek abba, hogy az utolsó napot ne tanulással, hanem pihenéssel tölthessük.
V. Sz. 9. B
Comments