A karate története
A karate eredete az ősi időkig nyúlik vissza. A civilizáció megjelenésével a világon mindenhol kezdtek különféle harcmódok is kialakulni, hiszen az embereknek meg kellett védeniük magukat a vadállatoktól, illetve egyes emberektől, és védelemre csak önmaguktól számíthattak. A leggyakoribbak a szabad kezes technikák voltak, de kezdetleges fegyvereket is használtak egyes térségekben.
A leghatékonyabb küzdőmódok egyike a kb. 3000 évvel ezelőtti Kínából ered, ez az úgy nevezett chuan-fa (japánul: kempo), ami azt jelenti, hogy „az ököl útja”. Ez a harcművészet a VI. századig többféle más küzdőmóddá is átalakult.
Kína erős kereskedelmi kapcsolata a Ryukyu-szigetekkel, valamint a 14. századi kínai bevándorlás is elősegítette a kempo terjedését a japán szigeteken. Az okinawai szigeteken betiltották a fegyverviselést, így a harcosoknak titokban kellett továbbfejleszteniük a tudásukat. A kéz és a láb akár halálos fegyverré is válhatott, az egyszerű mezőgazdasági szerszámokat pedig a szamurájkardok elleni küzdelemben használták. Ezt a módszert az okinawa-te néven nevezték (te jelentése: 'kéz'), majd miután Sakugawa mester oktatni kezdte, karate-no-Sakugawa néven terjedt el. Ekkor jelent meg először a karate szó, amiben a kara Kínára utal, jelentése 'kínai kéz'.
Az 1800-as évek második felében sok híres mester befolyásolta a karate japán elterjedését és a stíluságazatok kialakulását, például: Chojun Miyagi (a goju-ryu alapítója), Gichin Funakoshi (a shotokan alapítója) és Kenwa Mabuni (a shito-ryu alapítója).
Mi az a karate-do?
A karate-do kifejezés három japán jelből áll: kara-te-do. A kara japánban a kínai Tang-dinasztia uralkodásának idejét jelöli, amiért ebben az időszakban hatott kínai befolyás japánra és az okinawai szigetekre. A te 'kezet' vagy 'technikát', a do 'lelki/szellemi utat, elvet' jelent. A karate-do egyik jelentése így lehet az, hogy: 'az önfejlesztés útja, kínai eredetű technikák gyakorlása által'.
A karate szó elsőként Okinawán jelent meg, a kínai eredetű küzdősportokra használták a kifejezést. Jelentette egyaránt a pusztakezes harcot (karate-ho) és a fegyverekkel való küzdést (buki-ho). A kara hangzás viszont (írásából fakadóan) többféle jelentésű is lehet, jelentheti azt is, hogy 'üres, szabad, korlátlan' vagy 'végtelen'. Ezáltal a karate-do másik értelmezése lehet: 'az önfejlesztés útja az üresség által'. Ebben az üresség jelentheti a fegyvertelenséget vagy a korlátlanul szabad elmét is.
A karate-do alapvetően küzdőművészet (budo), emiatt egyaránt jelent utat (do) és a fegyverek használatát (bu). Ez a küzdőművészet is állhatatosságra és fegyelemre épül, közvetlen célja, hogy tökéletes hatás elérése érdekében egyszerre eddze a testet és a lelket. Erősíti a testet és a jellemet, jobb állóképességet eredményez, illetve megtanítja kontrollálni a testet és az érzelmeket. Célja az önvédelem, mégis veszélyesebb lehet minden fegyvernél, viszont a karate-dóval lehetőség van a sérülések mellőzésére is. Gyakorlása nincs helyhez és felszereléshez kötve, precíz gyakorlataival a teljes test izomzatát átmozgatja és erősíti.
A karate-do öt lényege Funakoshi mester szerint a jellem, a tisztelet, a szorgalom, az önuralom és az akarat. Manapság inkább jelent önvédelmet, kondicionáló tornát, önismereti gyakorlatot és sportot. Fontos viszont, hogy a hagyományokat és a régi szokásokat tisztelve ne felejtsük el az eredeti célját, elveit.
A karate mint sportág
Az első karateversenyeket az 1930-as években rendezték, onnantól kezdve pedig a világ több pontján is állandósultak a versenyek mind kumite (küzdés), mind kata (formagyakorlat) kategóriában.
1998-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a Karate Világszövetség (World Karate Federation) szabályrendszerét elfogadva hivatalos sportágnak nyilvánította a karatét, tehát hivatalosan egy viszonylag új, fiatal sportról van szó. A Karate Világszövetség szabályrendszere magába foglalja a karate közel összes stíluságát, kivéve a kyokushinkai-t (ott a küzdelmek KO-ra mennek).
2020-ban először a történelemben olimpiai sportág lett a karate, mivel 2016-ban jóváhagyták a kezdeményezést, hogy másik négy sportággal (gördeszka, sportmászás, baseball, hullámlovaglás) együtt ott legyen a karate is a tokiói ötkarikás játékokon.
A karate Magyarországon
A karate magyarországi története 1972-ben kezdődött, amikor a TF (a Testnevelési Főiskola - ma egyetem) judo szakosztályának edzésére ellátogatott a Svédországban élő Mészáros Attila 2. danos (kyokushin karate) mester. Az ő iránymutatásai alapján kezdték el felépíteni a kyokushin alapjait hazánkban.
1973-ban a shotokan karate is megjelent országunkban, amikor a Belgiumban élő Antal János mester is bejelentkezett a TF-en, majd Budapesten kezdett oktatni. Az első shotokan klub alapítója Kecskés Sándor volt, edzéseiket 1974-ben kezdték el. Ezt követően fertőzésszerűen terjedt a karate, és meghonosodtak más stílusok is, például a goju-ryu, wado-ryu, shito-ryu stb.
Magyar versenyzők és eredményeik:
A kezdetektől fogva vannak kiemelkedő magyar tehetségek és sikerek a versenyzés terén is. Ilyen például S. Kovács Ádám, aki a 2009-es világjátékokon az egyetlen magyar aranyérmet szerezte kumite (küzdés) versenyszámban, kétszeres világbajnoki második helyezett, illetve további világ- és Európa-bajnokságokon is kiemelkedő eredményei vannak. Másik példa lehet a világbajnoki ezüst- és bronzérmes Klima Zsuzsanna.
Az új generációk növendékei is nagy sikereket érnek el a régebb óta versenyző karatékákkal együtt. 2013-ban a budapesti Európa-bajnokságon öt magyar éremmel zárult a verseny, a 2014-es korosztályos Európa-bajnokságon pedig tizenegy éremmel búcsúzott a magyar csapat.
Az elmúlt évtized két legeredményesebb versenyzője Hárspataki Gábor és Yves Tadissi-Martial volt.
Hárspataki Gábor 27 éves versenyző. Ötéves korában kezdett karatézni, majd sportiskolába járt. Edzője Fischer Mihály, akinek segítségével kiemelkedő eredményeket ért és ér el kumite (küzdés) versenyszámban. Az Európa-bajnokságokon elért dobogós eredmények mellett a 2019-es Európai Játékokon bronzérmes lett. 2021-ben beírta magát nemcsak Magyarország, de a világ sporttörténelmébe is, amikor a tokiói olimpián egy bronzéremmel tért haza férfi kumite 75kg kategóriában.
Yves Tadissi-Martial 31 éves, félig magyar, félig kongói származású karatéka és versenyző. Óvodás korában, ötévesen kezdett ő is karatézni. Kumite versenyszámban ő is többszörös felnőtt Európa-bajnoki dobogós, 2016-ban például Európa-bajnokságon harmadik, világbajnokságon pedig második lett. A 2019-es Európai Játékokon Hárspataki Gáborral közösen szerzett ő is bronzérmet. Legkiemelkedőbb eredménye pedig a 2022-es világjátékokon elért második helyezése. Versenyzés mellett szemináriumokat is tart.
Én és a karate
Általános iskolás koromban, közel 10 éve kezdtem el karatézni. Apukám először bátyámat vitte el egy edzésre, majd nem sokkal később már én is mentem velük.
Három egyesületbe is jártam, a legrégebb óta a mostani csapatnak vagyok a tagja. A Tatai Kölyöksárkány Shotokan Karate Klub 6 éve (2017. október 15-én) kezdte meg az edzéseit, és én is az első edzéstől fogva tagnak tudhatom magamat. Edzőim Kerekes Balázs (4. dan) és Deák-Takács Róza (2. dan) nagyon sok mindenen segítettek végig és tanítottak eddig is. Ők segítették elő, hogy többszörösen dobogós eredményt érjek el megyei és országos bajnokságokon. 2021 elején országosan igazolt sportoló lettem, szintúgy edzőimnek köszönhetően, illetve 2022 novemberében az ő segítségükkel jutottam ki a 12. WUKF Karate Európa-bajnokságra Olaszországba (Firenzébe), ahol kata (formagyakorlat) versenyszámban versenyeztem, és bár dobogós eredményt nem értem el, de az élmény és a tapasztalatok, amiket ott szereztem, egész életemen végig fognak kísérni. 2018-ban Budapesten vehettem részt egy világbajnokságon, 2019-ben pedig Pozsonyban voltam Európa-bajnokságon.
Minden versenyem különleges volt a maga módján eddig, ha nem értem el különösebben jó eredményt, akkor is, hiszen számomra a karate nem feltétlenül a versenyzésről szól. Sokszor, ha kérdezik, hogy abba tudnám-e hagyni a karatét, azt válaszolom, hogy nem, hiszen már az életem része lett, sosem tudnám csak úgy félbehagyni ezt a sportot.
Nágel Hanna, 11. B
(A szöveg Hanna 10.-es évfolyamdolgozatának rövidített változata.)
Irodalomjegyzék:
Zsolt Péter: Japán-Magyar karate szakszótár – (BUDO Kiskönyvtár sorozat) Hunor Kiadó, 2007.
https://www.karate.hu/Sportag (megtekintés dátuma: 2023.04.11.)
https://www.karate.hu/Magyarorszagon (megtekintés dátuma: 2023.04.11.)
https://samansport.hu/magazin/erdekessegek/hobbisportolobol-karatebajnok.html (megtekintés dátuma: 2023.04.11.)
Comentários