„Seregek Ura! Boldog ember az, aki bízik benned.” (Zsoltárok könyve 84. rész 13. vers)
Bizalom
Mit jelent a bizalom? A wiki-szótár szerint: Hit a saját elvárásainkban; a meggyőződés érzése, hogy egy személy vagy egy esemény az elvárásainknak, elgondolásainknak megfelelően fog viselkedni, alakulni. Tehát bízok benne, hogy nem bukok meg matekból. Bízok benne, hogy hazafelé nem fog késni a buszom. Bízok benne, hogy a barátaim nem mondják el a titkaimat másoknak. És még egy csomó sablonos példát mondhatnék, de mivel kezdtem az előző mondataimat? Azzal, hogy „bízok benne”. Kiben? Bízhatok emberekben, tárgyakban, eseményekben, de ki áll mögöttük? Isten az, ő nem fog visszaélni a bizalmaddal.
Akkor vagy igazán boldog, ha benne bízol. Itt kapcsolódik össze a hit és a bizalom, a kettő szerintem nem igazán működik külön-külön. Nincs hit bizalom nélkül, és nincs bizalom hit nélkül. Mert mi van, ha én azt mondom, hogy hiszek Istenben, de nem bízom benne? Hihetek Istenben, ám a hitem hiábavaló, ha nem merem rábízni az életem. Barátaimnál néha felhozom a témát, hogy miért nem hisznek Istenben, és ilyenkor mindig azzal jönnek, hogy ők hisznek benne, csak nem foglalkoznak vele. Tehát nem bíznak benne annyira, hogy fontos legyen. De ugyanígy van fordítva is: bízol Istenben, de nem hiszed el, hogy amit rábíztál, az sikerülni is fog. Mondhatom azt, hogy én most bízok Istenben, hogy ötös lesz a matek dolgozatom – de ha nem hiszem el, akkor nem lesz az. Vagyis, ha bízol benne, akkor hiszed, és ha hiszel benne, akkor tudsz bízni.
Miért bízzak Istenben? Felmerülhet a kérdés, hogy miért bízzak olyanban, akit nem látok és nem tudok a szemébe nézni. Hogyan tudok bízni benne? Mit tett Isten, hogy kiérdemelte a bizalmamat? Először is meg kell ismerni Őt. Ha ismered, akkor rájössz, hogy Ő az egyetlen, akiben bízhatsz, mert Ő ismer téged a legjobban. De a legegyértelműbb dolog, amiért rábízhatod az életed, az az, hogy meghalt érted a kereszten. Tudom, hogy ez egy nagyon gyakran ismételt mondat, nap mint nap halljuk; de nem érzékeljük a mélységeit. Én sem értettem sokáig, hogy ez a tény valójában mekkora hatással van minden ember életére. Egyszerűen csak bele kell gondolni, hogy Krisztus odaadta érted az életét. Kiben bíznál, ha nem abban, aki érted áldozta magát?! Hány olyan emberben bízol, aki meghalna érted? Gondolom, nem sok ilyen akad, de te mégis rengeteg embernek elmondod a titkaidat, megbízol bennük. Mi lenne, ha kipróbálnád, hogy milyen olyanban bízni, aki meghalt érted? Nem azt mondja, hogy „meghalNÉK”, hanem már megtette, és ezzel felszabadított.
“Minek bízzak Istenben?” Istenben bízni egy kapaszkodó az életednek. Fel tudsz menni a lépcsőn kapaszkodó nélkül is, de nem véletlenül teszik oda a korlátot. Ha megfogod a kapaszkodót, akkor ha elesel, sem gurulsz le a lépcsőn, mert kapaszkodsz. Velem megtörtént már párszor, hogy legurultam. Tavaly a barátnőmmel felmentünk a Réti- tavaknál lévő madárlesre, aminek nagyon keskeny lépcsőfokai vannak. Azt gondoltam, nem vagyok én béna, le tudok menni kapaszkodás nélkül - de ezt sikerült megcáfolnom, és az utolsó pár lépcsőfokon sikeresen legurultam. Még jó, hogy a barátnőm többször is elmondta, hogy kapaszkodjak. Ugyanez van az életben is: ha rábízom Istenre a dolgaimat, tudok kapaszkodni a kezébe, akkor nem esek el. Ez olyan, mint mikor kicsi vagy és megfogod a szüleid kezét; ez nem azért van, mert egyedül nem tudsz sétálni, hanem azért, mert biztonságot ad.
Mostanában nehezebb hetek vannak mögöttem; azért ezzel nem mondok újat végzősként, de ilyenkor mindig az Úrhoz fordulok. El szoktam képzelni, ahogy lenyúl egy kar az égből, és én megfogom azt a kezemmel. Ilyenkor elmondom az Úrnak, hogy most én ezt nem tudom egyedül megcsinálni, és szeretnék bízni abban, hogy Ő velem van. Vagyis rábízom azokat a dolgokat, amiktől félek, és ez megnyugvást ad. Hiszen rábíztam Istenre a dolgaimat, és minden úgy fog történni, ahogy Ő szeretné.
Hogyan bízzak az Úrban? Sajnos azt kell mondjam, hogy ez annyira nem egyszerű. Rajtad múlik minden. Ahogy már az előbb is említettem: el kell hinned, hogy bízhatsz benne. Hinned kell a bizalmában. Imádságban át kell engedni neki a dolgokat. Elmondod neki, és bízol benne. Ez így elég megfoghatatlan, de mondok egy példát. A Harry Potter 3. részében van az a jelenet, mikor Harrynek meg kell tanulnia elűznie a dementorokat, és ehhez az kell, hogy egy igazán boldog emléket idézzen fel, és arra úgy gondoljon, mintha újra átérezné. (Legalábbis a filmben valami ilyesmit mondtak.) Én valahogy így tudom elképzelni azt, amikor Istenre bízom a dolgaimat: imádság közben megpróbálom átérezni Isten szeretete által a bizalmát.
Illetve nagyon fontos, hogy feltétel nélkül bízzunk benne. Én általában azokat a dolgokat, amiket rábízok, elintézettnek érzem. Nem kell többet feleslegesen izgulnom rajta, mert Isten segít.
Amikor gyerek vagy, akkor feltétel nélkül bízol a szüleidben, nem kérdőjelezed meg, hogy mit adnak neked enni vagy hova visznek, egyszerűen tudod, hogy bízhatsz bennük. Istennel is valahogy így van: ha bízol benne, akkor elengedheted a nehézségeket.
Nem úgy engedem el, hogy többet nem foglalkozok a dologgal, csak tudom, hogy Isten úgy fogja intézni őket, ahogy Ő szeretné. Tudom, hogy nem fogom elrontani, mert úgy lesz jó, ahogy csinálom. Meg kell próbálni úgy bízni benne, ahogy embertársaidban. Én például az ikertestvéremben bízok a legjobban, olyannyira, hogy mikor együtt megyünk át az úton, én nem is nézek körbe, mert tudom, hogy amikor ő elindul, akkor mehetek én is. Tudom, soha nem engedné, hogy kisétáljak az autók elé. És azt is tudom, hogy akkor lesz elég erős a hitem, ha már Istenben is ugyanennyire tudok bízni. Ha Vele megyek át az úton, akkor nekem már nem kell körbenéznem, mert nem engedné, hogy kisétáljak az autók elé.