"Itt vannak az újak!" - adtuk hírül tanév elején. Friss hangú, fiatal diákújságírókkal bővült a 2021/22-es tanévben a blog. Először a hobbijaikról, szabadidős elfoglaltságaikról számoltak be: szeretnek lovagolni, táncolni, túrázni. Az alábbi rövid szöveg azért élő és ható, mert a fiatalság öröme, vitalitása érződik belőle, és eszébe sem jut azon keseregni, mennyire leterhelt a mai diákság.
Mit szeretek úgy igazán csinálni? Nem tudnám megválaszolni. Ha valaki megkérdezett, a válaszom mindig nagyjából ugyanannyi volt: "Juli vagyok, szeretek sportolni, festeni, olvasni…" és ennyi. De tényleg ennyi? A hétköznapok rohanásában legtöbbször nem is jut ezekre a tevékenységekre idő. Menni ide-oda, különórákra járni, elmenni a sokadik közösségnek az ilyen-olyan találkozójára: nekiindulni minden nap újra és újra.
Akkor mégis miért nem vesztem még el a teendők között, és miért tudok reggelente vidáman felkelni? És beugrott: én pont ezt élvezem!
Közösségekbe járni, emberek között lenni. A közösség számomra valamiféle megnyugvást jelent: ha boldog vagy szomorú vagyok, vagy éppen segítségre szorulok, van kivel megosztanom. Szerintem a tevékenységek mellett, amelyeket végzek és szeretek, meghatároz a közösség, is és azoknak az embereknek a társasága, akik közel állnak hozzám. Így vagyok én egy teljes egész.
Szmodis Júlia, 9. b
Comments