2073
Szeretném azt hinni, hogy
Ekkor a világ jobb hely lesz
De nem ringatom magam
Hiú ábrándokba
Naiv lennék, ha így gondolkodnék.
A világ rosszabb lesz,
Mint amilyen a mostani,
Amiben versemet írom
Elérkezünk egy olyan világba
Amikor semmi sem lesz szent
Ahol az erkölcs már nem mond semmit
És Isten nevét tiltólistára írják fel
A közömbösség nagyobb
Méreteket ölt, nagyobbat
Ölt, mint egy szabó az új ruhán,
Nem érdekel a másik embertárs
Vajon tényleg mi vagyunk a
Legintelligensebbek? Amikor
Embertársunkról tudomást sem veszünk?
Amikor demagógiával egymásnak
Uszítják a népet, s átgázolnak rajta,
Mint egy csapat vad a patakon.
Vagy talán azért, hogy milyen módon
Lehetne még kizsákmányolni
Embereket és az egész bolygót
Egy kis plusz profitért?
Kapcsolataink felszínesek
Felszínesebbek, mint mostan
Egymással jól elvagyunk
De a bajban segíteni nem tudunk
Vagy talán nem is akarunk
Buliban bárkit, aki megtetszik
Lesmárolhatunk, ezzel
Meg is van az esti program
Pedig azt se tudod, hogy ki volt ő
Sem a nevét, sem a foglalkozását
És nem is találkoztok többet
Párkapcsolatokban a hűtlenség elburjánzik
Nem a hűtlenség, hanem a hűség lesz a meglepő
A családok gyermeket nem vállalnak
Túl sok a nyűg és gond vele
Inkább gyerekként nevelnek egy kutyát
És ez kinek a hibája lesz ez?
Lehet ujjal mutogatni Istenre, hogy
,,Uram, miért engedted meg ezt?”
De ezért ő nem hibáztatható
Egyedül a mi generációnk,
A generációnk, akik gyermekeiket
Nem tanítják meg a jómodorra
És az Istenfélésre
Most még tudunk mit tenni ellene
De ehhez lemondás kellene
De az elkényelmesedett, fogyasztói társadalom
Erre egyáltalán nem képes.
Mert lemondani valamiről
Hatalmas érvágás
Remélem e vízióm marad vízió
Majd nevetünk rajta, mikor
Elszavalják ötven év múlva.
Seprényi Ferenc, 12. B
Comments