top of page

Néhány szó a feminizmusról - bevezető

  • Szerző képe: Brotestánsokk Média
    Brotestánsokk Média
  • 4 nappal ezelőtt
  • 3 perc olvasás

Mi a feminizmus?

 „A feminizmus olyan társadalomkritikai eszmerendszer és a hozzá kapcsolódó emberi jogi mozgalmak gyűjtőfogalma, melynek közös célja a nemek közti egyenjogúság társadalmi, gazdasági, kulturális, magánéleti és szexuális téren történő megvalósítása.”[1]


Ezek a száraz szavak bizonyosan jelentenek valamit, de ugyanúgy, ahogy háborúban, balesetben elhunyt emberek számát megtanulhatod, ám soha nem fogod átérezni a mögötte lévő tragikus emberi sorsokat, a feminizmust se fogod megérteni definíció alapján. Ahhoz, hogy megértsd, élned kell egy olyan világban, ahol szükség van rá.


Napjainkban a feminizmus néhányak szerint már értelmét, célját veszítette, hisz a nők már megkapták a szavazati jogokat. Csak 50 éve, hogy Svájcban szavazhatnak a nők – Európában utolsóként vívták ki ezt a jogot. De ez nem oldott meg minden problémát. A férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek nem csupán a politikai életben mutatkoznak meg. Egyszerű, hétköznapi életterekbe kúszik be az igazságtalanság, mint például munkahelyekbe. Egy vezető pozíciót kimutatottan kevesebb eséllyel ér el ér el egy nő, mint egy férfi ugyanolyan szakmai tudással. Magyarországon bruttó 95811 ft-tal kevesebb átlagosan egy nő fizetése egy férfiénál. Ez európai szinten átlagosan 12,7 százalék[2].


Férfiak dolgoznak a gyógyszerészetben, az egészségügyben. Csak 30 éve kötelező nőkön is gyógyszereket tesztelni, aminek ma is isszuk a levét: az altatók elnyúló hatásától kezdve felfedezetlen mellékhatásokon keresztül jutunk el a terhes nők magzatának károsodásáig – csupán egy hányáscsillapító pirula miatt. Egy nő elaludt a volánnál, mert a nyugtató, amit bevett, több, mint 8 órán keresztül hatott. (USA) Egy olyan nyugtató, melyet hímnemű sejteken, hímnemű egereken, majd hímnemű alanyokon teszteltek, és a kijött eredményeket automatikusan a nőkre is vonatkoztatták. De ez szinte semmi ahhoz képest, ami idén történt: nehézfémeket és egyéb rákkeltő anyagokat mutattak ki tamponokban jóval piacra dobásuk után.


˝Mikor fognak bocsánatot kérni a nőktől? ˝- kérdezi Csendes Erdei Emese ezzel kapcsolatos cikkében. Ezek az események nagyban kihatással vannak a nők életére, ám néhányuk csak szélsőséges példa arra, mennyire el tudnak fajulni a dolgok. Az egyik, hanem a leggyakoribb jelenség, amit már kislánykorunkban is megtapasztalhatunk, a szexizmus.

Sok férfiba eleve bele van nevelve a felsőbbrendűségi érzet a nőkkel szemben.

Nem csak mindennapi beszélgetésekben, munkahelyen, boltban, okmányirodában. A média nagy részét is férfiak uralják, legalábbis azt biztos, ami férfiakhoz jut el. Megannyi celebritás, podcaster, médiaszemélyiség hirdet ehhez hasonló elveket, melynek eredményeképpen mind több és több férfi gondolja, hogy a nőket tárgyként lehet és tárgyként kell kezelni. Egy férfiban nincs meg az az érzés, hogy bármikor, bárhol megerőszakolhatják. Lehet mondani, hogy ne vegyünk fel „olyan” ruhát, vagy ne menjünk „olyan” helyre, de aki ezt mondja, az sohasem hallott pedofilok által elkövetett tettekről, melyek az óvodában, iskolában történtek úgy, hogy az áldozatokon kislányruházat volt. Nem lehet egy áldozatot hibáztatni, főleg nem egy ilyen helyzetben.

kép forrása: pixabay
kép forrása: pixabay

 Számos erős nő állt ki jogainkért az évek során; szomorú viszont, hogy sok nő manapság nem tartja magát feministának, ugyanis félreértette annak jelentését. Mindezt néhány ember miatt, akik nem képviselik méltóan az eszmerendszert. Némelyik feminista már nem az egyenlőségért küzd, hanem a nők felsőbbrendűségéért, és férfigyűlölő magatartásukkal nem érnek el semmit, csak tévhitet ébresztenek a nőkben, ellenszenvet a férfiakban. Nem erről szól a feminizmus, és soha nem is szabadott volna erről szólnia! Fontos, hogy csak együtt érhetjük el az egyenlőséget, és napjainkban különösen fontossá vált, hogy minden nő feministának vallja magát, és harcoljon saját jogaiért. Ugyanis nem a szavazásnál állt meg a feminizmus, hanem éppenhogy ott kezdődött.


Nagy Ágnes, 9. B


Comentários


© Copyright
bottom of page